Ember és algoritmus

A fordítás világában az emberi fordítók és az algoritmusok azon „versengenek”, hogy ki (vagy mi) képes pontosabb és gyorsabb fordításokat készíteni, hogy azok a lehető leghamarabb eljussanak a megrendelőkhöz. Vajon ki áll nyerésre ebben a „versenyben” amikor a világ legnehezebbnek tartott nyelveiről van szó?

A legnehezebb nyelvek

A világon beszélt számtalan nyelv közül néhányat rendszeresen a legnehezebbek közé sorolnak. Több szempontrendszer szerint is felállítható a legnehezebb nyelvek rangsora: a nyelvtan bonyolultsága, a szókincs bősége, a tanulhatóság. Most nem célunk egy újabb rangsor felállítása, viszont szeretnénk megvizsgálni ezeket a nyelveket az emberi fordítók és a gépi algoritmusok által készített fordítások szemszögéből. Ehhez kiválasztottunk a világ 10 legnehezebb nyelvei között leggyakrabban említettek közül ötöt: a mandarint, a koreait, az arab nyelvet, a magyar és a finn nyelvet.

Az egy dolog, hogy ezeket a nyelveket nehéz megtanulni, de vajon nehéz fordítani is őket? Jelent-e bármilyen különös nehézséget egy képzett fordító, vagy egy milliónyi mintán, gépi tanulással képzett algoritmus számára, ha ezekre a nyelvekre kell fordítani?

Miért nehezek ezek a nyelvek?

A mandarin tonális nyelv, ahol ugyanaz a szó különböző hangmagasságokkal eltérő jelentéssel bír. Az írásrendszer több ezer különféle írásjegyet tartalmaz, ami komoly kihívást jelent a tanulóknak és a fordítóknak egyaránt.

A koreai nyelv szerkezete jelentősen eltér a legtöbb indoeurópai nyelvtől, ami különleges kihívást jelent a fordításban. A nyelvtana agglutináló, a szavakhoz ragokat fűzünk a jelentés megváltoztatásához, és ez további nehézséget okoz.

Az arab írásrendszer és a szavak kontextusfüggő jelentése, valamint a számos dialektus, amelyek jelentősen eltérhetnek egymástól, különleges figyelmet igényelnek a fordítás során.

A magyar is agglutináló nyelv, a számtalan eset, a bonyolult igeragozás teszik különösen nehézzé. A nyelv szerkezete és logikája jelentősen eltér a legtöbb más nyelvtől, ami megnehezíti a gépi fordítást és nagy körültekintést igényel a fordítóktól.

Hasonlóan a magyarhoz, a finn nyelv is agglutináló, sok bonyolult nyelvtani szerkezettel. A finnugor nyelvcsaládba tartozik, így rokonsága a legtöbb európai nyelvvel korlátozott.

Mi jelent nehézséget az emberi fordítók számára?

A fenti nyelvek fordítását természetesen mindig képzett fordítók végzik, akik tisztában vannak a nyelvi sajátosságokkal, ezért nem is várható, hogy olyan szarvashibákat vétsenek, amelyek a nyelv sajátos szabályainak hiányos ismeretéből fakadnak. Nem lesz gond a szórenddel, viszonylag pontos lesz a nyelvtan, talán még stilisztikailag is rendben lesz a fordítás, ha ember fordítja. Mivel lehet akkor gond?

A tapasztalat szerint az emberi fordítók számára a legnagyobb kihívás a terminológia. ­Miért? A válasz az, hogy senki sem lehet minden témakörben jártas, hiába is érti, használja a nyelvet a legmagasabb szinten, és ezért a fordítóknak gyakran kutatniuk kell a kifejezéseket – még akár a saját nyelvükön is. Hogy adjunk egy kis ízelítőt, íme egy vasúti kifejezés: „rakoncátlan pőrekocsi”. Vélhetően a legtöbbünknek még magyarul is rá kell keresnünk, hogy mit is jelent pontosan – és akkor fordításról még szó sem volt.

Mi jelent nehézséget az algoritmusok számára?

Érdekes módon a gépi fordításban az algoritmusok számára a legnagyobb kihívást a mintaméret jelenti. Ha magyar nyelvre fordít, az algoritmus csak abban az esetben szenved a nyelvtani szerkezetekkel vagy a szórenddel, ha nem talál elégséges méretű mintát egy adott szövegtípushoz, témakörhöz. Amiből viszont már milliónyit „látott” (például szolgáltatási szerződést), azzal nemigen lesz gondja, közel hiba nélkül lefordítja.

A másik eset, amely nehézséget jelent az algoritmusok számára, amikor nem találnak kontextust, mert például rövid szövegtöredékeket kell fordítaniuk (például egy webáruház termékeinek párszavas leírásait).

Akkor nehezebb fordítani a nehezebb nyelveket?

A fentiek alapján, ha képzett fordítóval vagy megfelelő számú mintán képzett algoritmussal dolgozunk, a legnehezebbnek tartott nyelvek fordítása nem nehezebb, mint a könnyebbnek tartott nyelvek fordítása, hiszen a terminológia és a mintaméret nem függ a nyelv nehézségi fokától.

Van azonban egy fontos szabály, amit egy esetben sem szabad figyelmen kívül hagynunk: soha ne hagyjuk „elszabadulni” az algoritmust, mindig legyen emberi kontroll. A gépi fordítás jelentősen meggyorsíthatja, megkönnyítheti a fordítás folyamatát, de szükség van az emberre, arra, hogy mindig az emberé legyen az utolsó szó.